Te jó ég! Három hete nem írtam semmit... Persze ez nem azt jelenti, hogy ez alatt éhen haltunk. Sőt! A legfőbb ok, amiért a blogot hanyagoltam, az volt, hogy a drága jó Mamikák olyan mennyiségű, felsorolhatatlanul sokféle elemózsiával láttak el minket, amivel egy katonai zászlóaljat is jól lehetne tartani Isten tudja meddig.
De addig sem tétlenkedtem! Itt a bizonyíték.
<< Igen, adventi koszorút készítettem. És gyertyadíszt a három jóasszonynak a rengeteg gondoskodásért.
Viszont nem csak azért ültem géphez, hogy erről beszámoljak. Sütöttem is! Ma ilyen sütős napom van: reggel lángost, most meg buktát. A kelt tészta receptje barátnőm Édesanyjától származik, és hihetetlenül jó!
Hozzávalók
1000 g liszt,
50 g élesztő,
2 kk só,
120 g cukor, plusz a tejbe 1 ek,
1 nagy doboz tejföl,
200 ml tej,
140 g zsiradék, tetszés szerint.
A langyos tejben elkeverem az egy evőkanál cukrot, belemorzsolom az élesztőt, és 10-15 perc alatt hagyom felfutni. Eközben a lisztet a sóval egy nagy tálba szitálom. Hozzákeverem a cukrot is.
A liszt közepébe mélyedést készítek, és beleöntöm az élesztős tejet, majd rákanalazom a tejfölt. Én szeretek szobahőmérsékletű hozzávalókkal dolgozni, kivéve, ha a recept nem ír elő mást. Így a tejfölt is kiveszem hamarabb a hűtőből, hogy amikor felhasználom, ne legyen túl hideg.
Elkezdem dagasztani. Robotgép híján kézzel, vagyis fakanállal. Akinek van dagasztókaros gépe, csinálja azzal, és megspórol magának egy jó kis izomlázat.
Ha nagyon kemény a massza, kevés tejjel hígítom. Viszont nem túl sokkal, mert a zsiradék még hátra van. Ez lehet olvasztott vaj, margarin, vagy zsír is. Miután ez is belekerült, tovább dagasztom, míg egy szép, fényes külsejű cipót kapok. Akkor a legjobb, ha a massza elválik a fakanáltól.
Fél marék liszttel megszórom a tetejét, és 30 percig kelni hagyom. Nyáron kánikulában (vagy télen, távfűtéses lakásban) 15-20 perc is elég. Ez alatt az idő alatt el lehet készíteni a túrótölteléket, előbányászni a spájzból a lekvárokat stb.
A megkelt tésztát érdemes minimum kettőbe, de inkább négybe vágni, és kisebb mennyiséggel dolgozni egyszerre. Lisztezett nyújtódeszkán 2-4 mm vastagságúra nyújtom, majd felszabdalom. Túróshoz négyszögekre, lekvároshoz vagy nutelláshoz háromszögekre. Ezekből aztán, ha már a töltelék a közepükön csücsül, batyukat és buktákat formázok.
Tepsibe, sütőpapírra rakom őket. Érdemes szellősen pakolgatni, mert még kelni fognak.
175°C-ra előmelegített (hőlégkeveréses) sütőben 25-30 perc alatt aranybarnára sülnek. Kissé összenőnek sülés közben, de ettől nem szabad megijedni!
Ezúttal fél adagot készítettem (tele lett vele egy 50x50-es tepsi), és libazsírt használtam a tésztához. Nagyon ízletesek lettek a kicsikék! A legjobban a túrós ízlik, és a baracklekváros, amiből félig kisült a lekvár és rákaramellizálódott az oldalára.
Utolsó kommentek